Szeretnénk kicsit közelebbről is bemutatni Számotokra a Bau Dekor Kft. működését!

Első körben cégünk Ügyvezető Igazgatójával Kiss Péterrel beszélgettünk, hogy kicsit jobban megismerhessük őt és betekintést nyerjünk egy sikeres cég alapításának a történetébe.


Milyen körülmények között nőttél fel? Ez megalapozta számodra, hogy sikeres vállalkozóvá válj?

Lakótelepen nőttem fel Tatán. Szüleim mindketten 2-3 műszakban dolgoztak gyárakban.

Kifejezetten szegény családból jövök.

2 öcsémmel, hárman 1 szobában nevelkedtem egy negyedik emeleti, 55m2-es lakásban. 14 éves koromtól minden nyáron próbáltam dolgozni, máshogy nem volt lehetőségem új ruhákat venni vagy bulizni, nyaralni.

Kamaszkoromtól nem voltunk a családdal nyaralni, nem volt rá pénzünk sajnos. Dolgoztam gyárakban, szalag mellett is, farmon, Balatonon pincérként. 17 éves koromban egy nyarat végig dolgoztam kőműves segédmunkásként, napi 13 órában. Akkor döntöttem el, hogy mindenképpen diplomát kell szereznem.


Mi az eredeti szakmád, mit tanultál az egyetemen?

Agrár közgazdász. Középiskolába egy angol kéttannyelvű iskolába jártam, ott tanultam meg nagyon jól angolul – ezt a nyelvtudást a mai napig használom, rengeteget profitáltam belőle. A mérnöki diplomámat a Kaposvári Egyetemen szereztem.


Volt már előtted vállalkozó a családban? Ha igen mivel foglalkozott, hatással volt-e rád?!

Nem, senki, fogalmam sem volt igazából hogyan működik ez a szektor. A mai napig én vagyok az egyetlen a családban, aki nem alkalmazottként dolgozik.


Mivel foglalkoztál a cégalapítás előtt?

Egyetem után egyből vezetőként dolgoztam. Később, a cégalapítás előtt egy nemzetközi cég magyar és horvát leányvállalatának az ügyvezetője voltam. A két leányvállalatnál összesen 30 alkalmazott volt, így nem volt ismeretlen a vezetői felelősség és ügyvezetői feladatok, kötelezettségek.


Honnan jött az ötlet, hogy burkolatokkal és annak kiegészítőivel szeretnél foglalkozni?

Az első komolyabb állásom egy padló nagykereskedésnél volt – én voltam a szőnyeg és pvc-padló részleg vezetője. Nagyon szerettem ezt csinálni, innen mentem egy nemzetközi céghez, akik padlókiegészítők gyártásával, forgalmazásával foglalkoztak.

A 2008-as válság következtében 2011-ben az anyavállalat megszűntette a Közép- és Kelet-Európában található leányvállalatait, így a magyar piacon keletkezett egy olyan űr és rés, amit kár lett volna veszni hagyni.


Hol volt az első telephelye a cégnek? Innen indult, vagy otthonról kezdted el?

Budapesten a XVII. kerületben kezdtünk 2 alkalmazottal egy 60 m2-es raktárban. Ma a nagytarcsai telephelyünkön 40 alkalmazott dolgozik és 2.200 m2-nyi raktárban tároljuk az árut, sőt 2022-ben tervezzük egy modern, nagyon újszerű koncepción alapuló bemutatóterem megnyitását is a belvárosban.


Mi a fő szempont, ami alapján irányítod a céget?

A fő szempont az emberség. A legfontosabb számomra olyan munkahely(ek) megteremtése, ahol minden egyes alkalmazott nyugodt, modern környezetben tud és akar is dolgozni. Nem vagyok profitorientált, de erős vagyok tervezésben és elemzésben is, illetve imádom a kihívásokat és merek nagyot álmodni. A korábbi vezetői tapasztalataimat és a nemzetközi cégnél szerzett „multis” szemléletmódot és módszereket alkalmazva dolgozok.

A legnehezebb a megfelelő kollégákat volt megtalálni. Fontos egy cégnél a jól felépített hierarchia. Ma minden részlegnek van vezetője, így tudok én szinte kizárólag a stratégiával foglalkozni.

Mindig szeretnék mindent máshogy, jobban csinálni, mint ami a megszokott vagy ahogy azt mások csinálják. Nagyon fontos az innováció mind a termékek, mind a szolgáltatások, mind a használt rendszerek terén – ezekre soha nem ágálok akár nagyon sok pénzt áldozni.


Most másképpen csinálnál valamit?

Nem igazán 😊


Alapítottál egy Építőipari klasztert. Honnan jött ennek az ötlete?

Tagjai vagyunk a talán legjobb és egyik legnagyobb magyar üzleti közösségnek, az MVÜK-nak. Az egyik kapcsolatépítő rendezvény során merült fel, hogy milyen nagy jelentősége lehetne egy jól működő építőipari klaszternek. Nyilván nem véletlen, hogy az eddigi ilyen próbálkozások közül gyakorlatilag egy sem működött igazán. A mai világban a megbízhatóság és minőség az építőiparban nagyon ritka dolognak számít, de ha ezt klaszterszinten sikerül megvalósítani, akkor az nagy könnyebbség lehetne a beruházóknak, megbízóknak. Gyakorlatilag 2 évembe telt, mire olyan szintre sikerült a klasztert hozni, hogy most már 30 tagja és számos partnere van. A rendezvényeink színvonalasok, építő jellegűek és vendégelőadókkal próbáljuk színesíteni azokat. Kialakultak szorosabb együttműködések a tagok között és remélhetőleg hamarosan eljutunk odáig, hogy akár klaszterszinten vállaljunk el beruházást vagy kivitelezést. Én vagyok a klaszter elnöke, 2 alapítótársammal és az MVÜK segítségével fejlesztjük és vezetjük a Magyar Progresszív Építői Klasztert.


Mik azok, amiket a cégalapítás és annak vezetése során megtanultál amíg eljutottál ide?

A legfontosabb megbecsülni a megbízható, lojális kollégákat. Ma egy vezetőségi megbeszélés úgy zajlik, hogy mindenki őszintén lelkes, együtt nem félünk belevágni a legnagyobb változtatásokba, újításokba sem. A vezetőség – saját elmondásuk szerint – azért a leghálásabb, mert gyakorlatilag szinte szabad kezet adok nekik a részlegük vezetésében. Ők választják ki kivel akarnak dolgozni és kivel nem. Ettől függetlenül mindent egyeztetünk, az alap stratégiát is együtt határozzuk meg.

A kiváló kollégák mellett, ami nekem nagyon nagy segítség, az a család. 3 csodás gyermekünk van, akikkel rengeteg időt töltünk együtt, sok közös programot csinálunk. Ráadásul nekem a feleségem az, akire mindig támaszkodhattam és akire a legtöbb hárul a nyugodt családi légkör kialakításában. Ő volt az, aki mindig biztatott, a nehéz időszakokon segített túllendülni és legfőképpen mindig bízott bennem és a döntéseimben. Ezek nélkül egész biztos, hogy sokkal nehezebb dolgom lett volna és ezek a dolgok azok, amiket nagyon meg kell tudni becsülni.


Mit tanácsolnál a fiataloknak, akik most vágnak bele egy vállalkozásba?

Azt, hogy először tanuljanak meg egy szakmát nagyon alaposan, aztán tervezzenek csak saját céget. Ne féljenek minden folyamatot már az elejétől kritikusan szemlélni, megpróbálni javítani, illetve nagyon fontos a kapcsolatépítés – hiába közhely, ezen nagyon-nagyon sok múlik.

A legjobb tanács, amit én valaha kaptam így hangzott: „Lehet valaki akár utcaseprő is, csak akkor az ő utcája legyen a legtisztább!”. Magyarul mindegy mi a szakmánk, milyen úton indulunk vagy hova kerül az ember, de próbáljunk mindig mindenből a lehető legtöbbet kihozni. Nem szabad félniük megpróbálni kitűnni a tömegből vagy a legjobbnak lenni valamiben. Mikor pedig eljön a pillanat és ott a lehetőség, akkor azt nem szabad elszalasztani – nem biztos, hogy lesz később hasonló alkalom.


406 megtekintés0 hozzászólás